Cselekvési terv

Sárospataki Utánpólásnevelő Sportiskola Egyesület

EFOP-1.8.6-17

„Egységben egészségben” - prevenciós célú szabadidősport programok megvalósítása az Észak-magyarországi régió 5 kistérségében

Sárospatak

2018

I.Régió helyzetének vizsgálata, az egészségügyi helyzet, egészségfejlesztés, egészséges életmód biztosításához szükséges felmérések, humán- és infrastrukturális jellemzők feltérképezése.

A magyar lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében már hosszú évek óta magas szintű politikai figyelem irányul a népegészségügyre, melynek következtében számos nagyléptékű beavatkozás, jogszabályi intézkedés, fejlesztés és forrásbevonás történt a területen.

Áttekintve a magyar lakosság szempontjából legjelentősebb betegségeket és az azok kialakulásában szerepet játszó, az életmóddal és a környezettel kapcsolatos kockázati tényezőket, megállapítható, hogy hasonlóan a többi fejlett országhoz a legnagyobb egészségterhet Magyarországon a nem fertőző, krónikus betegségek okozzák. A leggyakoribb halálokok a keringési rendszer betegségei vagy a rosszindulatú daganatok.

Az összes halálozás több mint felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, amelynek hazai 20%-os csökkenése ellenére is nőtt a különbség a magyar és az EU15 országok adatai között. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban például a nőknél több mint 4-szeres volt a különbség! 2013-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok okozták, melyek közül a legtöbb halált – csökkenő sorrendben – a nőknél a tüdő-, az emlő-, a vastag- és végbéldaganatok okozták, míg a férfiaknál a tüdő-, a vastag- és végbél- valamint a szájüregi daganatok.

Egy 2014-es magyar egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást.

A legnagyobb népegészségügyi jelentőségű betegségek kialakulásában kulcsszerepet játszó, az életmóddal és környezettel kapcsolatos kockázatok egészségterhei is elemzésre kerültek a jelentésben. Az egészségtelen étrend okozta a legnagyobb egészségveszteséget a felnőttek körében, az összes veszteség negyedét! A közismerten elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a magas sóbevitel mellett az olajos magvak és diófélék elégtelen fogyasztása is komoly szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. A magas vérnyomás a második legnagyobb veszteséget okozó egészségkockázat, ezt követi a dohányzás, amely a felnőtt lakosság egészségveszteségének hatodáért felelős.

Ahhoz, hogy az egyének és csoportok képesek legyenek és akarjanak egészségesen élni, egészségközpontú kultúrára, az azt előmozdító intézményi, társadalmi és fizikai környezetre van szükség.

Mindezek alapján szükségszerűnek látszik a népegészségügyi rendszer olyan átfogó megújítása, hogy az képes legyen a XXI. századi Magyarország népegészségügyi kihívásaira sikeresebben választ adni. Nemzetközi tapasztalatok alapján az „új” népegészségügy széles társadalmi összefogással, interszektoriális együttműködéssel kimunkált tudomány és gyakorlat. Az intézményrendszer átalakításának következményeképpen a helyi szervezetek különböző színterekre kialakított egészségfejlesztési programokat kínálnak, hatásos egészségkommunikációval motiválják és képzéssel, tanácsadással támogatják az egyéneket, közösségeket a megvalósításban.

Az Európai lakossági egészségfelmérés végrehajtására 2014 végén, második alkalommal került Magyarországon sor. Az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően bevezetett kérdőív segítségével összehasonlítható adatok nyerhetők a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget befolyásoló tényezőkről, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételéről és az ezzel kapcsolatos elégedettségről.

• A felmérés előzetes adatai szerint a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, bár életkor szerint jelentősek az eltérések: a 75 éves és idősebb korosztálynak már csak 14%-a elégedett az egészségével.
• Jelentős a lakosságon belül azok aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek: krónikus betegségről a magyar felnőttek 55%-a számolt be. Kiemelkedő a magas vérnyomás (31%) és más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek, különösen a hát- és gerincfájás (21%), ízületi kopás (17%), az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség 8%) gyakorisága, de a mentális betegségek is jelentős terheket jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4%-át érinti.
• Fogainak állapotával a lakosság csaknem fele elégedett, bár 60% azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foga fogpótlás nélkül, de a felnőtt népesség csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga is.
• A betegség nem minden esetben jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de a lakosság 9,2%-a súlyosan, míg 20%-a mérsékelten korlátozottnak vallotta magát. Látási nehézségekkel küzd a felnőtt népesség fele, a hallásproblémák előfordulása 7–8% körüli, mozgásproblémája van a felnőtt lakosság 18–20%-ának.
• A 65 évesek és idősebbek körében sok esetben már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak, 29%-uk legalább egy tevékenységben korlátozott. 5,1%-nak kisebb nehézséget okoz a táplálkozás, 6,7%-uk nem tud vagy csak nagy nehézséggel az ágyból felkelni vagy oda lefeküdni, székre ülni, vagy onnan felállni. Mások a tisztálkodást,

fürdőszobai teendőket nehezen vagy egyáltalán nem tudják önállóan elvégezni (fürdés, zuhanyozás 24%, WC-használat 14%).

• A felmérés során a lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, ellenőrizteti vérnyomását, vércukorés koleszterinszintjét. A nők 60%-a vett részt mammográfiás vizsgálaton, 84%-a méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálaton.
• A lakosság egészségi állapotát negatívan befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód – a felmérés eredményei szerint – jelentős rétegeket érint. Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada (29%) dohányzik, több mint huszada (5,4%) önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem. A túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság több mint fele (54%), a középkorú férfiaknak pedig a 71%-a.
• A népesség 90–95%-ának a felmérést megelőző 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13%-ában a szükségesnél később jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta azt különböző okok, például a lakóhelyétől való nagy távolság miatt.
• Az egészségügyi ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett, a vizsgált ellátási típusok mindegyikét a közepesnél valamivel jobbra értékelték, legtöbben a háziorvosukkal voltak megelégedve.

2014-ben hazánkban második alkalommal került sor az Európai lakossági egészségfelmérésre, amelyet a 2009. évi első felvételhez hasonlóan a KSH bonyolított le, szeptember 15. és december 15. között.

A lakosság egészségével kapcsolatban többféle adatforrás is a rendelkezésünkre áll. A legkézenfekvőbb a különböző adminisztratív adatforrások, intézményi statisztikák használata, hiszen segítségükkel viszonylag hosszú időtávon nyomon követhető a főbb betegségtípusok gyakoriságának alakulása.

Az előnyök mellett azonban figyelembe kell vennünk bizonyos hiányosságokat is: ezek a statisztikák ugyanis nem fedik le a teljes lakosságot, hiszen csak azokról szolgáltatnak információt, akik megjelentek az egészségügyi ellátórendszer valamely szintjén; az aggregált adatok gyakran nem személyeket, hanem eseteket vesznek számba, így ha valaki többször is megbetegszik, vagy több betegséggel keresi fel orvosát, akkor többszörösen bekerül a nyilvántartásokba; nem tartalmaznak háttér-információkat például az életmódról, a társadalmi-gazdasági helyzetről, így az intézményi statisztikákból nem lehet összefüggéseket megállapítani az egészségi állapotot befolyásoló tényezőkről. E hiányosságok kiküszöbölésére kérdőíves lakossági egészségfelméréseket alkalmaznak.

Az ELEF eredményei a 15 éves és idősebb, magánháztartásban élő személyek egészségi állapotát és életmódját jellemzik.

Az egészség önértékelése, vélt egészség

Az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján a lakosság 89%-a elégedett egészségével, vagy legalábbis kielégítőnek tartja azt. A válaszadók 61%-a (a férfiak 65, a nőknek csak 58%-a) jónak vagy nagyon jónak ítéli meg egészségi állapotát.

Az életkor előrehaladtával, az egészségi állapot romlása miatt egyre kevesebben elégedettek egészségükkel, a 15–29 éveseknek 91%-a, a 45–59 év közöttieknek valamivel több mint fele, a 60–74 évesek harmada, míg a 75 évesek és idősebbeknek már csak 14%-a nyilatkozott úgy, hogy jó egészségnek örvend.

A kérdőíven felsorolt 24 krónikus betegség, egészségprobléma említésének gyakorisága alapján átfogó képet kapunk a 15 éves és idősebb népesség egészségi állapotáról. A különféle betegségek között a legelterjedtebbek a magas vérnyomás, a mozgásszervi betegségek, valamint a szív- és érrendszeri betegségek, ugyanezt mutatják az egészségügyi ellátórendszerből származó morbiditási adatok is.

Magas vérnyomásról a lakosság 31%-a számolt be, a betegségben szenvedők 95%-a szed orvos javaslatára gyógyszert a megfelelő vérnyomásszint elérése, fenntartása érdekében. 2009 óta nem történt változás, akkor is a népesség 31–32%-ának volt magas a vérnyomása.

A mozgásszervi betegségek közül a megkérdezettek 21%-a derék- vagy hátfájástól szenved. Az ízületi kopást 17, a nyaki fájdalmat, illetve egyéb nyaki gerincproblémát 11%-uk említette. A csontritkulás inkább az idősebbeknél, azon belül is inkább a nőknél jelentkezik. Míg a 15 év feletti lakosság 6%-át érinti ez az egészségprobléma, addig az 55 év feletti nők 24%-a

szenved csontritkulástól.

A szív- és érrendszeri betegségek alkotják a harmadik leggyakoribb betegségcsoportot. Minden tizedik embernél diagnosztizáltak szívritmuszavart, minden huszadiknál szívkoszorúér-megbetegedést. A felmérést megelőző 12 hónapban a megkérdezettek valamivel több mint 2%-ának volt infarktusa, és 2%-uk számolt be egyéb szívbetegségről.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő magas koleszterinszint a lakosság 11%-át érinti. 2009 óta ezen a területen sem történt jelentős változás, akkor is a népesség 12%-a említette ezt a betegséget. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szedők aránya is hasonló maradt, 2009-ben 78, 2014-ben 76%-uk számolt be gyógyszerszedésről.

Cukorbetegségben a 15 éven felüli lakosság 8%-a szenved, ugyanúgy mint 2009-ben. A betegek 90%-a gyógyszert szed erre az egészségproblémára (beleértve az inzulin injekciót is). 2009-ben 78% használt gyógyszert, ez az arány jelentősen emelkedett 2014-re. Diétát is többen alkalmaznak, 61-ről 67%-ra nőtt azok aránya, akik cukorbeteg diétával igyekeznek optimális szinten tartani vércukorszintjüket.

Napjainkra az allergia civilizációs és népbetegséggé vált, allergiás megbetegedésekről a megkérdezettek 12%-a számolt be. Az allergiában szenvedők 63%-a szedett orvos javaslatára gyógyszert panaszai enyhítésére. A betegek aránya kismértékben csökkent, 2009-ben a lakosság 15%-át érintette ez az egészségprobléma.

A kérdőíven felsorolt további betegségek7 közül az asztma 5, a krónikus hörghurut 4%-kal fordult elő. Krónikus depresszióban a megkérdezettek 4%-a szenvedett 2014-ben, kevesebben, mint 2009-ben (6%). Egyéb mentális betegségek a lakosság 2%-át érintik. A depresszió esetében a betegek 90%-a részesül gyógyszeres kezelésben, az egyéb mentális betegségeknél 88% ez az arány (Népegészségeügyi jelentés 2017).

Egészség-magatartás

Egészségünket, egyes betegségek kialakulását, illetve az azokból történő gyógyulást nagyban befolyásolja, hogy milyen életmódot követünk. Akad számos egészségkárosító magatartásforma, mint például a dohányzás és a nagyivás, de vannak olyan szokások is, amelyek hozzájárulnak az egészség fenntartásához vagy éppen javításához, például a sportolás vagy az egészséges táplálkozás, a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A válaszadók négyötöde, mindkét nem közel azonos mértékben ért egyet azzal, hogy a genetikai, biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének kulcsa, ha magunk is teszünk érte, vagyis az egészségtudatos életmód.

Az arányok az öt évvel korábbi felmérés óta, főleg a nőknél, jelentősen javultak, egyre többen vannak tisztában – legalábbis elméletileg – a mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megelőzés és a szűrővizsgálatok fontosságával.

Táplálkozás, testmozgás és testsúly

Bár sokan hajlamosak kizárólag genetikai okokkal magyarázni, ha a kívánatosnál nagyobb a testtömegük, a túlsúlyosság alapvetően életmódbeli tényezőkre vezethető vissza: a nem megfelelő táplálkozásra és a testmozgás hiányára.

A testmozgás nemcsak a megfelelő testsúly elérésében-fenntartásában játszik fontos szerepet, hanem számos betegség megelőzésében is segíthet. A lakosságnak csaknem fele többnyire ül vagy áll a munkája során (ebbe nemcsak a munkaerőpiacon betöltött szerep számít bele,

hanem az egyéb munkajellegű tevékenységek is, mint például a házimunka, a család ellátása, a tanulás). A passzivitás a nőket nagyobb mérték mértékben jellemzi, mint a férfiakat, míg a tényleges fizikai megerőltetést jelentő munkavégzés inkább férfisajátosság, a nőknek csak minimális hányadát érinti.

Nemcsak a munkatevékenységhez kapcsolódik kevés mozgás, hanem a szabadidős, kifejezetten sport jellegű testmozgás is ritka és tartamát tekintve szerény. A lakosság kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem. A legsportosabbak, akik a hét minden napján végeznek testmozgást, a felnőtt népesség mindössze 4,5%-át teszik ki. A kimondottan izomerősítő, állóképességet fejlesztő gyakorlatokat napi rendszerességgel végzők aránya pedig mindössze 3,2%, szemben az ilyen jellegű tevékenységet teljes mértékben elhanyagoló 76%-kal.

A rendszeres gyaloglás vagy kerékpározás is igazoltan egészségvédő. Adataink azt mutatják, hogy a gyaloglás csak a lakosság 15%-át nem érinti egyáltalán, a túlnyomó többség legalább napi 10 percet gyalogol. Ugyanakkor a lakosság 53%-ánál a gyaloglással töltött idő egy átlagos napon nem haladja meg a fél órát.

A kerékpározás lényegesen ritkább: a felnőttek 60%-a egyáltalán nem használja ezt az eszközt, minden tizedik lakos viszont napi rendszerességgel kerekezik. A kerékpározók több mint fele napi átlagban kevesebb mint 30 percet, míg 15%-uk legalább napi egy órát tekeri a járművét.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztásra vonatkozó felmérés eredményei szerint a 15 éves és idősebb népesség túlnyomó többsége (96%) naponta fogyaszt valamilyen zöldséget és/vagy gyümölcsöt.

A naponta több alkalommal fogyasztók aránya is viszonylag magas, a teljes lakosság kétharmada. A nemek között ebben a tekintetben megfigyelhető némi különbség: míg a nők 72, addig a férfiaknak csak 62%-a eszik naponta többször zöldséget, gyümölcsöt. Életkori eltérések is akadnak: a legidősebbek 79, a legfiatalabbaknak csak 60%-a tartozik a rendszeresen több adagot fogyasztók közé.

A testsúlyproblémák közül a túlsúly, elhízás önmagában is betegségnek számít, de jelentős mértékben hozzájárul számos más betegség (mint például a szívkoszorúér-betegségek, az ischaemiás stroke, a cukorbetegség, daganatos megbetegedések) kialakulásához is.

Az elhízás mértékét az általánosan elfogadott testtömeg-index (BMI) segítségével a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosával állapítottuk meg. A felmérés kérdőívében önbevallott értékek szerepelnek, és a 2009-ben az ELEF almintáján végzett eszközös mérések13 szerint az emberek sok esetben alábecslik a testsúlyukat, illetve túlbecsülik a testmagasságukat. Éppen ezért különösen kedvezőtlen, hogy a saját bevallás szerinti értékek alapján is a teljes lakosság több mint fele (54%) a túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik. A férfiaknál magasabb ez az arány (61%), mint a nőknél (48%). A 2009-es tapasztalatok szerint a nők hajlamosabbak arra, hogy a valósnál kisebb testtömeget valljanak be.

A két nem közötti különbség jórészt az enyhébb, a túlsúlyos kategória gyakoriságából fakad (39, illetve 28%), az elhízottakat tekintve alig van eltérés a férfiak és a nők között (21, illetve 20%).

Természetesen életkoronként is eltér a súlyproblémák gyakorisága. A legfiatalabb korosztályban (15–17 évesek) még inkább a túlzott soványság jelent gondot, főleg a lányoknál, akiknél csaknem minden negyedik tartozik ebbe a kategóriába, míg 12%-uk túlsúlyos-elhízott. A hasonló korú fiúk egy részénél (17%) szintén jelen van a soványság, ugyanakkor 22%-uk már túlsúlyos-elhízott.

A következő korcsoportban (18–34 év) a férfiaknak már 39%-a, míg a nőknek csaknem negyede (23%) túlsúlyos-elhízott. A soványak aránya a fiatal nők körében még mindig jelentős (11%), míg a fiatal férfiak között elenyésző (2,9 %). A középkorú férfiak 71%-a túlsúlyos-elhízott (ezen belül igen magas, 27% az elhízottak aránya), és arányuk hasonló az idősebb férfiak körében is. A középkorú nőknek valamivel több mint fele (53%), a legidősebbeknek viszont már közel kétharmada (65%) túlsúlyos vagy elhízott.[1]

A 15 évnél idősebb magyar lakosság négyötöde, mindkét nem közel azonos arányban értett egyet azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének egy kiemelt szempontja, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. A 2009-es felméréshez viszonyítva az arányok főleg a nők esetében javultak jelentősen. Az egészségtudatosság tekintetében nagy különbségek adódtak a válaszadók iskolai végzettsége szerint: a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 66%-a gondolta azt, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért, a felsőfokú végzettségűeknek már 93%-a gondolta így. A korcsoportok szerinti megoszlást nézve a fiatalok (18-34 év) több mint 90%-a gondolta úgy, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségért. A középkorúak (35-64 év) már csak 80%-a, míg az idősebb korosztálynak (65+ év) már csak a 65%-a vélekedett így.

Az ELEF a fizikai aktivitás vagy még inkább inaktivitás problémáját két különböző oldalról közelíti meg. Az előzetes eredmények alapján egyfelől a felnőtt lakosság csaknem fele többnyire egyhelyben ülő vagy álló munkát végez, ebbe azonban nemcsak a jövedelemszerző tevékenység tartozik bele, hanem az egyéb munkajellegű tevékenységek is, mint például a házimunka, a család ellátása vagy a tanulás. Másfelől a fiatal nők negyede végez a WHO ajánlásának megfelelő fizikai aktivitást, a középkorú nők 11%-a, míg az idősebb nők mindössze 5%-a. A fiatal férfiak 33%-a végez megfelelő mértékű fizikai aktivitást, a középkorú férfiak 15%-a, míg az idősebb férfiak 7%-a megfelelően aktív fizikailag. A szabadidőben végzett fizikai aktivitás is viszonylag ritka a magyar felnőtt lakosság körében. A lakosság kétharmada (67%) nem sportol még napi 10 percet sem, míg 4,5%-a a hét minden napján végez testmozgást.

A fizikai inaktivitás a felnőtt lakosság elvesztett egészséges életéveinek csupán 7%-át teszi ki, ám ez is közel 300 milliárd forintra becsülhető kárt okozott Magyarországnak 2010-ben. A kockázati tényező a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések és a cukorbetegség által okozott egészségveszteségekhez járul hozzá.

A kockázati csoportok 2. helyén szereplő magasvérnyomás, mint rizikófaktor, legnagyobb arányban a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. A 4. legnagyobb veszteséget okozó magas testtömegindex túlsúlyra vagy elhízásra enged következtetni, melyek a magyar felnőtt lakosság egészségveszteségének 14%-át teszik ki, amely közel azonos arányban oszlik el a nemek között. A magas testtömeg főként a keringési rendszer betegségeiben játszik szerepet, azonban közel azonos arányban a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések és a mozgásszervi panaszok okozta megbetegedésekkel is kapcsolatba hozható.

A programban az Észak-Magyaroroszági Régió járásai közül az alábbi települések kerültek a megvalósítás középpontjába.

II.Megyei helyzetképek

Borsod-Abaúj-Zemplén

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megye egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegye területén található, az Észak-magyarországi régióban fekszik, a régió és a megye központja Miskolc. Területét és népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje, 15 kistérség, 358 település, köztük a megyeszékhely és további 27 város alkotja, ahol 684.793 fő él 7247,17 km²-en. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megye határolja, délről és keletről pedig a Tisza, ami Jász-Nagykun-Szolnok, HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől választja el. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje, ugyanis itt találkozik az Alföld és az Északi-középhegység, vizekben gazdag terület: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósfa, Lázbérci-víztározó, Rakacavíztározó. Jelentős ipari, energetikai, erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket rejt, ugyanakkor ezeket a potenciálokat nem tudta még megfelelő mértékben kihasználni. Lakossága az utóbbi 5 évben – minden erőfeszítés ellenére – az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent, sajnos a képzett fiatalok elvándorlása számottevő. Bár Miskolcon csökkent a munkanélküliség, a megyében az országos átlag másfélszerese és a foglalkoztatás is jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos – magas a roma lakosság – népesség aránya, így a társadalmi, szociális problémák jelenléte erős.

A 300 leghátrányosabb település nagy többsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van. A fentiek okán a komplex terület- és gazdaságfejlesztés rendkívüli mértékben indokolt és szükségszerű.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságszámát tekintve az ország második legnagyobb megyéje. Becsült lakosságszáma 2018-ban 648 216 fő, mely az ország lakosságának 6,52%-át teszi ki. A megyét 15 kistérség, 358 település, 29 város alkotja, területe 7247,17 km². Település-szerkezete rurális, meghatározó jellegzetessége Miskolc és vonzáskörzetének hangsúlyos szerepe mellett az apró- és törpefalvak magas száma. A megyében negatív demográfiai trendek vannak jelen, részben a természetes népességfogyás, részben a magas elvándorlás miatt.

A megyeszékhely lakónépessége az elmúlt 5 évben 4,2%-kal fogyott, a népességfogyás mértéke az országos átlagnál nagyobb. Ugyanakkor az utóbbi években a megye népességének száma némileg lassuló ütemben csökken, részben az emelkedő születésszám, részben pedig a pozitív nemzetközi vándorlási különbözet miatt.

A megyében magas az idős lakosság száma, így az aktív korú népesség számának és arányának csökkenése miatt emelkedett az aktív korúakra jutó eltartottak száma, ezáltal növekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt. A lakosság egészségmagatartása kedvezőtlen, magas a korai, idő előtti, megelőzhető halálozás.

A megye egészségügyi infrastruktúrája átlagosan jó állapotú, azonban a hátrányos helyzetű térségek esetében az egészségügyi alapellátás különböző elemei hiányoznak.

A lakosság iskolai végzettségi szintjére jellemző, hogy magas az általános iskolai (8 osztály) végzettséggel sem rendelkezők aránya, ami 13,8%. Ugyanakkor a Miskolci járásban élők iskolai végzettségi szintje meghaladja az országos átlagot, a felsőfokú végzettségűek aránya itt megközelíti a 20%-ot.

A háztartások jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb az országos átlagnál, ugyanakkor javuló tendenciát mutat. A legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és ÉszakMagyarország háztartásai között 1,4-szeres a különbség. A megyében magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek aránya, akik körében számottevő az iskolát teljesen vagy szakképzettség nélkül elhagyók száma.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag kulturális öröksége jelentős értéket képvisel a megye számára, amelyek állapota sok esetben nem kielégítő, azok fenntartása, felújítása és védelme szükséges a természeti érték szem előtt tartásával. A kulturális örökségek nagy száma mellett a megye turisztikai kínálata országos összehasonlításban jelentős és sokszínű, az elmúlt évtized minőségi fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen emelkedett a turisták száma.

A kulturális, egészség- és gyógyturizmus, sport-turizmus egyelőre kiaknázatlan potenciál a megyében. A turisztikai kínálat láthatósága, elérhetősége gyenge.

A megye gazdasági teljesítőképességét tekintve elmondható, hogy a GDP volumene a 2008- as válságot követően folyamatosan, nagymértékben növekszik. Az egy főre jutó GDP szintén növekvő tendenciát mutat. Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan a 3. legnagyobb növekedési ütemet produkálta – a bruttó hazai termék nominálisan mintegy 700 ezer Ft-tal nőtt 2015 és 2018 között – az alacsony bázisnak is köszönhetően. 2013– 2018 között megvalósított beruházások egy lakosra jutó értékét tekintve Borsod-AbaújZemplén megye a főváros és a megyék rangsorában a 10. helyet foglalta el.

A járások népességre vonatkozó adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a népesség korösszetétele jelentős területi eltéréseket mutat a megyében járási szinten. A gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya az Encsi járásban (21,1%) a legmagasabb. A rangsorban a Szikszói (19,4%) az Edelényi (19,2%), és a Cigándi (18,5%) járások következnek. A gyermekkorúak aránya a Tokaji járásban a legalacsonyabb, csupán 12,4%, és további három járásban, a Mezőkövesdi, a Sárospataki és a Sátoraljaújhelyi járásokban sem éri el a 14%-ot. A 65 évesnél idősebbek aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb, 20,7%.

Egy megyei helyzetelemzés fontos elem annak bemutatása, hogy a lakosság egészségmagatartása milyen, milyenek az életkilátások, milyenek a morbiditási és mortalitási mutatók, mit mutatnak továbbá a haláloki statisztikák. Ezen adatok elemzése azért is nagyon lényeges, mert nélkülük aligha lehet megjósolni, hogy a munkaerőpiacon megjelenő népesség milyen általános állapotban van, milyen tendenciák várhatóak, illetve milyen paraméterekkel jellemezhető az eltartott lakosság. Az egészségügyi helyzettel kapcsolatos adatok forrásai a KSH Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, Tájékoztatási adatbázis, (http://www.ksh.hu/), Fókuszban a megyék – Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSH, Morbiditási Adattár, 2016, Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2017.

Az ábra korcsoportos bontásban tartalmazza a halálokokra vonatkozó százalékos adatokat. Jól mutatja, hogy a daganatos megbetegedések főképp a középkorosztályt tizedelik meg, míg a keringési megbetegedések okozta halálozás a 60 éves és idősebb korosztályt sújtja jelentős mértékben. A rosszindulatú daganatos megbetegedések vonatkozásában látható, hogy a férfiak esetében az országos adatokhoz képest nagyobb arányban szerepelnek az ajak, szájüreg és garat daganatai, a légcső, hörgő és tüdő daganatos elváltozásai, valamint az egyéb helyen megjelenő daganatos betegségek. A nők esetében az ajak, szájüreg és garat daganatai az országos trendekhez képest magasabb arányt mutatnak, míg a többi daganat kissé alacsonyabb arányban van jelen – kivételt képez ez alól az „egyéb helyen megjelenő daganatok” csoportja.

Ezek alapján kitapogathatók az egészségügyi rendszer hiányából, hiányos működéséből, az elégtelen egészségügyi szolgáltatásokból fakadó problémák – és ezeken keresztül a térben is megjeleníthető társadalmi egyenlőtlenségek. Az erre vonatkozó mutatók 5 járásban jeleznek rossz állapotokat: az Ózdi, a Putnoki, a Cigándi, Tokaji valamint Mezőcsáti járásokban.

Az egészségfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban elmondható, hogy hiányzik az egységes központi és térségi irányítás és koordináció, melynek következtében a tevékenységek hatékony összehangolása, monitorozása és értékelése is elmarad. Az egységes működési modell hiányában a szolgáltatások színvonala, hatékonysága és eredményessége heterogén. A helyi (helybe vitt szolgáltatások) egészségfejlesztési tevékenységek ad hoc módon szerveződtek az elmúlt időszakban. Kiszámítható finanszírozás hiányában a programok rendszeressége és folyamatos biztosítása a hatékonyság és eredményesség növelése céljából nem volt megoldott. A megvalósítás során nem feltétlenül a legjelentősebb problémákra épülő egészségfejlesztő programok kerültek hangsúlyozásra.

Nógrád Megye

Az Európai Unióban a 2007-ben született nők 81,8 év, a férfiak 75,6 év körüli átlag életévre

számíthatnak. Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az európai

országok többségében.

A népesség öregedési indexe (az időskorú népesség aránya a gyermekkorú népességhez viszonyítva) jól mutatja a népesség elöregedését, ami a megyében az egyik legsúlyosabb probléma. Nógrád megye öregedési indexe 2015-ben 141%, azaz 100 fő 14 év alatti lakosra 141 65 év feletti lakos jut, ami messze meghaladja mind az országos, mind pedig az Észak-Magyarországi régió indexét és folyamatosan emelkedik.

Mind a születéskor várható átlagos élettartam, mind a csecsemőhalandóság, mind pedig a népesség mortalitása és morbiditása összefügg nemcsak az egészségügyi ellátórendszerrel, hanem a megye szociális, gazdasági és kulturális hátterével. Ezek az oktatáson és az életkörülményeken keresztül hatnak az életmódra és visszahatnak az egészséget befolyásoló tényezőkre és a mortalitásra és morbiditásra. A munkanélküliség szempontjából jobb helyzetben van Nógrád, mint a régió, de elmarad az országostól, foglalkoztatottság esetében pedig mindkettőtől elmarad.

Rendkívül magas az idő előtti halálozások száma. Nemzetközi összehasonlításban is kimagasló. Nógrád megyében a halálozások közel 30%-a 65 év alatt – a munkaképes aktív korúak körében – következett be. A 65 év alatti halálozás az összegzését adja az elkerülhetőhalálokoknak. A korai halálozás csökkentésében jelentős a szerepe a prevenciónak, a szemléletváltásnak. Szemléletváltásra szükség, mind a politikában,

mind az egészségügyben, hogy ez a szemléletváltás a népességben is végbemehessen.” (KISS I.–SÁNDOR J–NAGYMAJTÉNYI L.–EMBER I2003.p.127.)

A járások területi fejlettség alapján történő besorolása a 290/2014. (XI.26.) Kormányrendelet alapján a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdasági és munkaerőpiaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett komplex mutatót veszi figyelembe. Ez alapján: Kedvezményezett járás: azok a járások, amelynek komplex mutatója kisebb, mint az összes járás komplex mutatójának átlaga, tehát 46,79 alatti. Az összes 199 járásból 109 járás tartozik ide, többek között Nógrád megye mind a hat járása. Fejlesztendő járás: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 15%-a él. Komplex programmal fejlesztendő járás: a kedvezményezett járásokon belül azok a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező járások, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él (Népegészségügyi jelentés 2018).

A programok megvalósítása során a megfelelő szintű ágazati szereplőkkel kapcsolatfelvételre kerül sor, amely biztosítja a szakmai megalapozottságot, valamint az egyes szereplők e területen jelentkező fejlesztési elképzeléseinek integrálását teszi lehetővé. A szolgáltatások biztosítása sok esetben egy-egy település számára nehezen biztosítható, ezért a szolgáltatási térkép segíthet, amely a kapacitások hiányával küszködő települések lakosainak reális szolgáltatási alternatívát biztosíthat.

Heves Megye

Heves megye lakosságának összehasonlító korfája Magyarországra is jellemzően az elöregedés demográfiai jeleit mutatja A megyét a hazai átlagnál kedvezőtlenebb halálozási és élveszületési (2007-2016) mutatók jellemezték, melyek eredőjeként számított természetes fogyás így szintén kedvezőtlenebb volt az országos eredménynél. Az élveszületési megyei mutatók 2017-ben meghaladták a hazai értéket, és a megyei 2008-as értéket is. A megye korai halálozását jellemző haláloki struktúravezető diagnosztikus csoportjai nem mutatnak eltérést az országosétól, mindkét nem esetében a rosszindulatú daganatok képezik a legnagyobb haláloki súlyt, amit a keringési rendszer betegségei követnek. Nők esetében a rosszindulatú daganatok nagyobb haláloki súlyt képeztek, mint a férfiak esetében. A keringési rendszer betegségei pedig férfiaknál jelentkeztek nagyobb súllyal a nemenkénti összehasonlításban. A haláloki főcsoportok szerinti elemzésből kiemelendő: A rosszindulatú daganatok esetében nemi különbség látható: férfiak esetében 5, míg a nőknél 2 járásban, ami statisztikailag is megalapozott. A keringési rendszer betegségei kapcsán mindkét nemben és megyénk járásainak jelentős részében (kivéve az egri járás) a hazai átlagot meghaladó korai halálozás látható (döntően statisztikailag megalapozott). Az új daganatos megbetegedési adatok kapcsán szintén jelentős nemi különbség figyelhető meg, a férfiak esetében 6, nők körében 3 járás esetében kedvezőtlenebb a mutató a hazai átlagnál. Heves megyében a nők esetében a leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlő rosszindulatú daganata. A 2017. évben a második helyen a légcső, hörgő, tüdő a harmadik helyen a vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganata szerepel. - Heves megyében a férfiak esetében első helyen a légcső, hörgő, és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései, második helyen a vastagbél, végbél, anus rosszindulatú daganatai és harmadik helyen a prosztata rosszindulatú daganatai állnak.

A prevenció (megelőzés) magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás estén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosbodásának kivédését szolgálják. A primer prevenció középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll, célja az egészségkárosodás és a megbetegedés bekövetkezésének a megelőzése, a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése, a fertőző betegségekkel szembeni védettség és védelem erősítése. A lakosság egészségi állapotának javításában nagyon fontos szerep jut az egészségnevelésnek, egészségfejlesztésnek, ahol rendkívül fontos feladata van az egyénnek. A betegségek megelőzősének a kulcsa az egészség megőrzése.

A szekunder prevenció fogalom körébe tartozó szervezett lakossági szűrővizsgálatok egyes betegségek esetében hatékony eszközök, melyek a korai felismerést szolgálják. Az életkori sajátosságokhoz igazodó betegségek megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat rendeletek is szabályozzák. E szerint beszélhetünk életkorhoz kötött szűrővizsgálatokról, egyéni kockázati tényezőkön alapuló szűrővizsgálatokról, valamint népegészségügyi célú célzott szűrővizsgálatokról.

VII. A beavatkozás módjai

Szolgáltatásfejlesztés: Sportszolgáltatási kínálat csomag

A Sportszolgáltatási kínálat csomagba szervezését minden, a programba résztvevő település számára elérhetővé tesszük. Az igényfelmérés során feltárt helyi szükségletek alapján látható volt, hogy néhány sportággal kapcsolatosan magasabb igény mutatkozott, amelyek közül azok kerültek kiválasztásra, amelyeket a megkérdezettek szívesen végeznének, s amelyek a projekt során költséghatékonyan biztosíthatóak minden településen.

A sportkínálati csomagban így minden településen biztosítottak lesznek az alábbi tevékenységek:

• labdarúgás
• ping-pong
• aerobic
• természetjárás

Az egyes tevékenységek megvalósításával a 18 év feletti korosztály bevonható a programba egészségi állapot, fizikai teljesítőképesség függvényében. A szolgáltatások biztosítása minden esetben a helyi igényekre épül, a 4 tevékenységből az adott települések lakói bármelyiket választhatják, ehhez a szükséges humán infrastruktúra biztosított lesz. A tevékenységek választhatósága és biztosítása erősíti, hogy olyan mozgásformákba kapcsolódjanak be az érintettek, amelyek számukra leginkább megfelelő lesz.

2.2 Szolgáltatásfejlesztés: Garantált sportprogramok

Garantált szolgáltatásként minden településen biztosítani kívánjuk a tollaslabdához való hozzáférést. Tekintve a projekt célcsoportját, olyan tevékenység megvalósítását tervezzük, amelyen minden korosztály, szinte egészségi állapottól függetlenül a saját teljesítőképessége szerint részt tud venni. A tervezett program megrendezése kül- és beltéren egyaránt megszervezhető, így kedvezőtlen időjárás alapján is megvalósításra kerül. Ehhez a helyi infrastruktúrát is igénybe vesszük a településen.

2.3 Szolgáltatásfejlesztés: Aktív napok - Példaképek részvételével megvalósuló, települések részére szervezett egész napos sportprogramok

Az Aktív napok programelem a bevont járások járásközpontjaiban kerülnek megvalósításra.

A program alatt évente maximum egyszer valósítunk meg egy-egy településen ilyen típusú rendezvényt, amely a járás és vonzáskörzetének lakosságát kívánja elérni és a programokon történő részvételüket elősegíteni.

Az események (összesen 11 alkalom) az alábbi helyszíneken kerülnek megvalósításra:

Az Aktív napok programok megrendezése során, a települési igényeket figyelembe véve az alábbi sporttevékenységekkel ismerkednek meg a résztvevők:

• Sárkányhajó
• Kerékpár túra
• Lovaglás
• Minarik Ede labdarúgó program
• Tollaslabda
• Röplabda
• Kosárlabda
• Floorball
• Handbike
• Sors Tamás vízi program
• Aerobik
• Pilates/ Jóga
• Ping-pong
• Nordic walking
• Horgászat

A program megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők bevonására is. A fogyatékkal élők számára szervezett programok megvalósítását ép társaikkal együtt tervezzük, hogy lehetőségük nyíljon megismerni egy-egy fogyatékosság jellemzőit. Az érzékenyítő tevékenységek esélyegyenlőségi szempontból igen hasznosak lehetnek, a résztvevők (pl. pedagógusok, egyéb intézményi dolgozók) a saját intézményükbe, településükre is elvihetik a tapasztalatokat és szervezhetnek külön érzékenyítő programokat a felnövekvő generációk számára is. A lakossági érzékenyítést a projekt során folyamatosan biztosítjuk, az erre a célra beszerzett eszközök ingyenes kölcsönözhetőségét biztosítjuk.

A programelem megvalósítása során az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezzük:

• Csörgőlabda
• Ülő röplabda
• Kerekesszékes kosárlabda
• Lovaglás fogyatékkal élőknek
• Jóga fogyatékkal élőknek
• Mozgáskorlátozott akadálypálya
• Labirintus

2.4 Testmozgásprogramok szervezése fogyatékkal élők számára

A projekt során havi egy alkalommal biztosítunk lehetőséget sportolásra a fogyatékkel élők számára. A havonta megvalósuló program keretében kerekesszékes kosárlabda, igény szerint csörgőlabda foglalkozáson vehetnek részt a fogyatékkel élők.

3. Szemléletformálási célú print (nyomtatott) kiadványok stratégiai és operatív (kreatív) tervezése, gyártása, információs eszközök, felületek kialakítása

A projekt során a fejlesztések disszeminációja mellett kiemelt figyelmet fordítunk az egészségnevelés különböző formáira is. Ennek során több kiadvány megjelentetését és a célcsoport számára történő eljuttatását tervezzük.

3.1 Szemléletformálási célú print kiadványok elkészítése („Egészség tippek” sorozat, “Jó gyakorlatok” összeállítás)

A program során az egyes mozgásformákhoz kapcsolódóan olyan rövid, áttekinthető forrásanyagot tervezünk megjelentetni, amelyek egy-egy tevékenység önálló végzését segíti elő, valamint az egészséges életmódhoz ad praktikus tanácsokat. A program során 10 db könnyen áttekinthető kiadványt jelentetünk meg, amelyek az alábbi témákra fókuszálnak:

1. Mozgás
   • Futás (Tervezett tartalom: Hogyan kezd el? Mi a legszükségesebb a kezdéshez? Kezdő edzésterv.)
   • Jóga (Tervezett tartalom: 5 egyszerű jógagyakorlat leírása, amelyek végzését a nap indításakor ajánlunk elvégezni.)
   • Erősítés (Tervezett tartalom: 5 egyszerű gyakorlat leírása a kondicionális képességek fejlesztése céljából.)
2. Táplálkozás
4. • „Mit ne tegyél, hogy egészségesebben egyél!” (Tervezett tartalom: Az étkezés során előforduló hibák ismertetése, amelyek kiküszöbölése során egészségesebb táplálkozást, ezáltal egészségesebb életet érhetünk el.)
   • Diéták – Egészséges táplálkozás (Tervezett tartalom: Különböző életformával és életritmussal élő emberek számára ajánlunk különböző diétákat.)
5. Stresszkezelés

• • Víz (Tervezett tartalom: Élettani megalapozottsággal ismertetjük a vízfogyasztás előnyeit, szükségességét. Pár szót ejtünk a az üdítőitalok káros hatásiról.)
  • Légzés (Tervezett tartalom: A légzés, mint az ellazulás, elengedés eszköze. A helyes légzés technikája, légzéshibák.)
  • Pihenés (Tervezett tartalom: A minőségi pihenés, a pihentető alvás elengedhetetlen az aktív, energikus élethez. Tippeket adunk, hogyan legyen intenzív, mély az alvás.)

4. Életmód

• • Napirend-Időbeosztás (Tervezett tartalom: Tudatos időbeosztásra vonatkozó tippek.)
  • Halogatás-Célok (Tervezett tartalom: „Ejj, ráérünk arra még!” és „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!” közmondások megalapozását kikerülhetővé tevő életmód tanácsok.)

A 10 db szemléletformáló kiadvány mellett a program során jellemző sporttevékenységek önálló végzéséhez 5 db segédletet is biztosítunk a célcsoport számára. Ezek a kiadványok a programba vont települések mindegyikén elérhetőek lesznek.

A testmozgásformákra, egészséges életmódra vonatkozó kiadványok mellett továbbá olyan,   a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalatokat összefoglaló kötetet kívánuk elkészíteni, mely a program eredményeit, a jó gyakorlatok kialakulását mutatja be.

3.2 Szemléletformálási célú print kiadványok elkészítése (Kötet)

A program szakmai eredményeként, a tevékenységek adaptálhatóságának biztosítása érdekében egy külön kötet összeállítását tervezzük, amely nagy példányszámban jelenik majd meg. Ennek során az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek mellett olyan praktikus információk is közlésre kerülnek, amelyek az egyéni mozgások elősegítését szolgálják, azok egészségre gyakorolt hatásával együttesen. A köteteket elsősorban a program során megvalósuló rendezvényeken osztjuk ki az aktív résztvevők között, valamint elérhetővé tesszük a programba vont települések könyvtáraiban és az ágazatközi szereplőknél.

3.3 Honlap kialakítása és működtetése

A program megvalósítása során létrehozunk és működtetünk egy informatív honlapot, amelyen a megvalósításhoz kapcsolódó információkat biztosítjuk. A honlap a megvalósítás nyilvánossága mellett a kiadványok elérhetőségét is biztosítja online formában, ezzel elősegítve a program szakmai tartalmának multiplikációját. A honlap lehetővé teszi a célcsoporttal történő kapcsolattartást, valamint a megvalósított szakmai tartalmakkal kapcsolatos visszajelzések fogadását, amely a program megvalósítása során is lehetővé teszi a minőségbiztosítást és a célcsoporti igényeken alapuló szolgáltatásfejlesztést.

4. Egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányok és fórumok szervezése

4.1 Lakossági kampányok és fórumok szervezése

A tervezett tevékenység két komponensből áll. Az egyik olyan egészséges életmód tematikájú rendezvények megszervezése a kiválasztott településeken, ahol a résztvevők megismerkednek az egészséges életmód jellemzőivel. Az egészséges táplálkozást közvetlenül megismerhetik a résztvevők, hiszen az egészséges ételek látványkonyhában történő bemutatása, megkóstolása lehetőséget biztosít arra, hogy a jótékony hatások mellett egy új ízvilágot is megismerjenek. A programba olyan szakembereket is bevonunk, akik ismeretterjesztő, szemléletformáló előadásokat tartanak.

A másik komponens a rendezvényekhez tartozó médiakampányok megszervezése, amelyek már a rendezvények előtt elindulnak és azok eredményeiről is tájékoztatják a nyilvánosságot. A kampányok lebonyolítása a helyi médiumokban, valamint térségi és országos hordozókon is elérhetőek lesznek.

4.2 Szemléletformálási egészségmegőrző programok

A tevékenység során életmód és táplálkozási tanácsadás, valamint egészségügyi mérések valósulnak meg.

A programelem keretében olyan életmód és táplálkozási tanácsadási szolgáltatást nyújtunk, ahol olyan ismeretek kerülnek átadásra, mellyel a résztvevők képesek lesznek a tudatos egészségmegőrzésre.

A tanácsadás során felhívjuk a figyelmet a szűrések fontosságára, hiszen az időben felismert betegségek nagyobb eséllyel gyógyíthatóak, vagy rendszeres kezeléssel, gondozással a szövődmények megelőzhetőek, késleltethetőek.

A programelem megvalósítása során továbbá olyan egészségügyi méréseket valósítunk meg, amely a célcsoport egészségi állapotát javíthatja, az esetleges problémák időben történő felismerését segíti.

A programban az alábbi mérések elvégzését tervezzük: vércukor-, koleszterin-, vérnyomásmérés, légzésfunkció vizsgálata, ezen belül a cardio-pulmonális rendzser funkciózavarainak vizsgálata, mozgáskontroll, testömeg-index, szemészeti szűrés, ortopédiai vizsgálat a degeneratív elváltozások kiszűrésére (lúdtalp, gerincdeformitás), valamint pszichológus közreműködésével, pszichológiai tesztek segítségével pszichés-életvezetési problémák feltárása.

A hátrányos helyzetben élők egészségi állapota elmarad a magyar társadalom általános egészségi állapotától. Az egészségügyi mérések az időben történő felismerés lehetőségét teremtik meg. A kiszűrt problémák alapján tanácsot, ajánlást adunk arra vonatkozóan, miylen további vizsgálatokra, életmódváltásra, mozgásformára van szükséges a mérésekbe bevont egyéneknek egészségmegőrzésük céljából.

A célcsoport minél szélesebb körű elérése érdekében a tevékenységet az Aktív napok programelemmel egy időben valósítjuk meg.

VIII. A megvalósítás menete

A projekt keretében megvalósítandó szakmai tartalmakat külön megvalósítási csomagként kívánjuk teljesíteni. A járások elhelyezkedése, valamint a kapacitások figyelembe vétele mellett a járásközpontokban és a járás egyéb településein különböző megvalósítást tervezünk.

A megvalósítási csomagok indokoltsága, hogy egy eseménysorozat keretén belül minél több szolgáltatást lehessen nyújtani egy-egy településnek.

A megvalósítási programcsomagok az alábbiak szerint alakulnak:

A programba bevont településeken megvalósuló programok:

[1] Európai lakossági egészségfelmérés, 2014