MINDEN KELL – MÉRTÉKKEL(L)! Ezzel a szlogennel rendez lakossági fórumsorozatot az egészséges életmódról a SUSI és a SEZE által alkotott konzorcium az észak-magyarországi régióban. Ezúttal Szécsényben járt a stáb, amelynek a példakép tagja volt dr. Hegedüs Csaba olimpiai, világ- és Európa-bajnok birkózó, a SEZE elnöke.

Hegedüs Csaba visszaemlékezett a gyermekkorára. Az akkor még csak másfélezer lakosú Sárváron birkózóedzésről ment hazafelé. Felnézett a csillagos égre, és úgy érezte, hogy az égbolt és Sárvár által határolt, végtelen térség maga a világ. Akkor határozta el, hogy a világ bajnoka lesz. Lett is. 1971-ben a szófiai világbajnokságon – újoncként – minden ellenfelét két vállra fektette, aranyérmet nyert, a nemzetközi sajtó elnevezte Mr. Tusnak, és a nemzetközi szövetség őt választotta az Év birkózójának. 1979-ben újonc szövetségi kapitányként a csapatával négy aranyérmet szerzett a világbajnokságon, San Diegóban, akkor pedig az Év edzőjének választották meg. Hallottam, amikor egy kisfiú azt mondta neki: „Csaba bácsi, én olimpiai bajnok szeretnék lenni”. Csaba bácsi a fejét csóválta: „Így nem leszel. Csak akkor lesz esélyed, ha azt mondod: én világbajnok akarok lenni!”

A szépséges szécsényi Forgács Kastélyban rendezett lakossági fórum persze nem a birkózásról szólt. A célja ugyanaz volt, mint a többié, amelyet a Sárospataki Utánpótlásnevelő Sportiskola Egyesület és a Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesület alkotta konzorcium már eddig is megrendezett: a felnőtt lakosság számára olyan testi-lelki egészséget támogató, egészségmegőrző beszélgetés, amely hozzájárul az életminőség javulásához.

De van közös pont a világbajnoki győzelem és a hétköznapi egészség között: az embernek legyen világos célja az életben. Hogy amihez tehetsége van, azt a lehető legjobban csinálja. Az magában hordozza az élethosszig tartó tanulás, tapasztalatszerzés igényét, amely örökös lelki-szellemi megújulást ad.

És az egészségünkre is jótékonyan hat vissza.

Dr. Bakanek György sportorvos érzékletes példával élt. Az amerikai férfiak a nyugdíjba vonulásuk után két évvel halnak meg nagy számban. Még aktív dolgozóként hosszasan tervezgetik, hogy nyugdíjasként ápolják a kertjüket, horgászni járnak. Meg is teszik. Csakhogy egy idő után már nem találnak maguknak új célokat, s az kikezdi az egészségüket. Az amúgy is sokkal egészségtudatosabb nőket ez nem érinti. Nekik mindig van dolguk, sürögnek-forognak, jönnek-mennek, napestig csinálnak valamit, hogy körülöttük minden rendben legyen. A cél, amely nem mellesleg állandó testmozgással is párosul, őrzi az egészségüket.

A meghívott háziorvos, dr. Markovics János az élethosszig tartó tanulás egyik élő példája. A hagyományos orvoslás tudománya mellett a természetgyógyászat világában is elmélyedt, most pedig sportorvosi szakvizsgára készül. Ebben a hármas egységben lehet igazán gondoskodni a rábízott lakosok testi-lelki egészségéről. Azt mondja, a prevenciónak, a megelőzésnek kitüntetett szerepe van, és már magzati állapotban meg kell kezdeni – az anya helyes életmódja által. Meg kell előzni a betegségeket, és van is rá sok módszer (de bántóan alacsony az olya fontos szűrővizsgálatok igénybevétele), ha viszont valaki megbetegszik, akkor már a szövődményeket kell megelőzni, kizárni. Érdekes újdonságról számolt be: Sárospatakon egészségügyi fejlesztési irodát hoztak létre, amely szakorvosok és például dietetikusok révén, külön gondoskodik az egyes betegek komplex gyógyításáról, és nem a páciensnek kell jelentkeznie, hanem intézményesen irányítják oda.

Bakanek doktor úgy bontja fejezetekre a lappangás időszakát, hogy megkérdezi: van-e panasz, mi a tünete? De a legfontosabb az, hogy mit mond a lelet. Mert nem érdemes ráolvasással, a szomszédtól kapott gyógyszerjavaslattal helyettesíteni a szakorvosi vizsgálatot. „A magyarok kifogásbajnokok – mondja, majd határozott orvosi utasítást ad: – Tessék a kezükbe venni az egészségüket!”

A fantasztikus író, Örkény István zseniális meglátása szerint „könnyebb ásítani, mint nem ásítani”. Vagyis könnyebb nemtörődöm módon elengedni, mint fegyelmezni magunkat. A doktor pedig sorra dönti a tabukat… A mozgás, a testedzés nem fogyaszt, mondja, de oldja a stresszt, és azzal szolgálja az egészségünket, együtt az állóképességünk javításával. Nyugodtan ehet mindenki olyan „paraszti” ételeket, mint a füstölt sonka, mert nincs gluténtartalma, szemben a boltokban csábítóan feldíszített felvágottakkal. Különben is tilos minden finomított élelmiszer, mint a finomított cukor, só, liszt. Van helyettük más, egészségesebb, mindenekelőtt a teljes kiőrlésű gabonafélék.

És persze a konzorcium által felfedezett és menedzselt ősgabona, a köles. Abból készült fasírt és desszert került a szécsényi kastély vendégeinek asztalára is. A vendégek pedig nem győzték dicsérni. Így kijelenthetjük: a köles újabb csatát nyert.

A fórum résztvevői pedig kaptak jó adag biztatást és tanácsokat is, hogy egészségesebben éljenek. Az EFOP-pályázat így nyeri el végső értelmét. Konkrét példa is van rá. A fórumok háziasszonya, Erdélyi Claudia így vallott: „Amióta szerepelek ebben a programban, másképp figyelem magam”.