Az egészséges életmód, vagyis a rendszeres mozgás és a korszerű táplálkozás egyik legkiválóbb szakembere, dr. Bakanek György a tavalyi sárospataki után most a füzesabonyi fórum meghívott vendége volt. Mi arról kérdeztük, hogy a helyszíni tapasztalatai szerint hol tart ez a – szó szerint véve – létfontossági ügy az Észak-magyarországi régióban.

Dr. Bakanek György sportorvos és táplálkozási szakember, s hogy az egyéb szakképesítései közül már csak egyet emeljünk ki, doppingszakértő is, aki otthonosan mozog a táplálékkiegészítők világában. Utóbbi azért különösen fontos, mert általános a tapasztalat: nagyon sokan érzik úgy, hogy másképp kellene élni, de a szükséges cselekvés helyett csodaszerekre kezdenek vadászni.

– A szükséges szemléletváltás gigantikus feladat – mondja a doktor –, nem megy egyik napról a másikra. A cselekvés ugyanis megzavarja az egyén komfortzónáját. Álljon fel a tévé vagy a számítógépes játék mögül, hogy kimenjen futni vagy legalább sétálni egyet?...

A 20. század nagy magyar írója, Örkény István zseniálisan fogalmazta meg a tenni vagy nem tenni dilemmáját: „Könnyebb ásítani, mint nem ásítani.” Vagyis könnyebb elengedni, semmint fegyelmezni magunkat, egyszerűbb a kényelmesebb megoldást választani. Könnyebb heverészni, mint tornázni. Könnyebb a megszokott, ámbár nem éppen egészséges étkeket a vasárnapi asztalra tenni, semmint új ízvilággal barátkozni.

No, de ez az általános helyzetnek a summázata.

A mi kérdésünk pedig az: hol tart ehhez képest a régió?...

– Nem rosszabb a helyzet, mint bárhol az országban. Itt is megvan az egyelőre szűk egészségtudatos réteg. De megvan, és képes sugározni is a jó példát. Az olyan izgalmas, jó beszélgetések után, mint amilyen a sárospataki és a füzesabonyi is volt, a résztvevők nyilván beszélnek róla a szűkebb és tágabb ismerősi-baráti köreikben. Hozzátesznek ahhoz az általános tapasztalathoz, hogy a médiában is sztár téma lett az életmód, sorozatban készülnek a főzős műsorok, és hiteles emberek szólalnak meg a tévék hosszú sorában.

– Vannak tehát tartalékaink – teszi hozzá a doktor. – Az összkép ugyan ma még nem túl vigasztaló, de nem látom sötétnek. A tendencia optimizmussal tölt el, különösen ezen a vidéken, ahol az EFOP új távlatokat nyitott. Megszállott emberek szervezik fáradhatatlanul a rendezvényeket és fórumokat, hogy az üzenet negyvenhét településre eljusson, és sok kis lépéssel egyre közelebb vigyen a célhoz. Részsikerek már vannak, ami nyilván további lendületet ad nekik.

A füzesabonyi beszélgetés házigazdája dr. Hegedüs Csaba tuskirály és olimpiai bajnok birkózó, a SEZE elnöke volt. Bakanek György mellett Markovics János háziorvos is erősítette a csapatot a helyi önkormányzat esztétikus épületében. Az est gasztronómiai háziasszonya, Erdélyi Claudia a tőle megszokott, magas színvonalon vezette a műsort.

Az ezúttal is sikeres program speciális ízét a kölesételek kóstolója adta.

Bakanek doktor ezt mondja az elfelejtett ősgabonáról:
– Lúgosít, jól emészthető, tehát egészséges… És nagyon finom ételek készíthetők belőle!
A véleményéhez Hegedüs Csaba így csatlakozott:
– A fő attrakció, a kölesgulyás egyszerűen szenzációs.

A sárospataki fórum után kölesételrecepteket is közzé tettünk. IDE KATTINTVA hívhatja elő a kedves olvasó.

Sok ötlettel, gondosan szervezett lakossági fórumot tartottak a sárospataki Boros Borbár kerthelyiségében augusztus utolsó napján. Ez volt az Észak-Magyarországi régió Egységben egészségben szlogennel működő, preventív szabadidősport-programsorozatának újabb, kiemelkedő eseménye, amelyet még nagyon sok követ az előttünk álló esztendőkben. Noha ezt felülmúlni nem lesz könnyű.

A vendégfogadó asztal tele volt kedves figyelmességgel. Limonádéval, apró ajándékokkal. Köztük házilag készített mini kiflivel, amelybe a szervezők üzenetet is sütöttek. Az enyémben idézet szerepelt a Randiguru című filmből: „Az életedet nem a lélegzetvételek száma határozza meg, hanem azok a pillanatok, amikor eláll a lélegzeted.”

Nekem a fórum során jó néhányszor elállt.

A program csevegős részében ismert, kedves televíziós személyiség, Erdélyi Claudia, az est gasztronómiai házigazdája beszélgetett a díszvendégekkel, a kajakkirálynő Kovács Katalinnal, az est sportos háziasszonyával, aki három olimpiai, továbbá – csekélység!…  – 31 világ- és 29 Európa-bajnoki címet szerzett pályafutása során, valamint két nagyszerű orvossal, dr. Bakanek Györggyel, az egészséges táplálkozás és életmód egyik hazai apostolával és dr. Markovics János helyi, igen gazdag tapasztalatok birtokában lévő háziorvossal. (Claudia az est további részében még szép magyar népdal előadásával is emelte a hangulatot.)

A vendégfogadó asztal

Kiváló hallgatóság jött össze. Csupa nyitott, derűs, érzékelhetően egészségtudatos sárospataki. Tőlük is lett az este kellemes élmény minden résztvevőnek.

Egyetlen típus hiányzott a fórumról, amely általában megjelenik a hasonló rendezvényeken. Középkorú házaspár, látható túlsúllyal, gyanítható vérnyomás- és mozgásszervi gondokkal. Már tudják, hogy tenni kell valamit, s megpróbálják megtudni, hogy mi mindent. Feszülten ülnek a helyükön, kéz a kézben. Mintha ítélethirdetésre várnának: milyen keserves út vár rájuk. Bakanek doktor sokszor idézett megállapítása – „A magyar lakosság a fogával ássa meg a sírját” – persze alátámasztotta volna a nekibuzdulásukat, hogy változtatni akarnak.

Kár, hogy ezúttal nem jöttek el, mert jó lett volna látni, hogyan enyhülnek meg a vonásaik, amikor például azt hallják az előadóktól, hogy a koplalásos fogyókúra nem megfelelő módszer, mi több, kontraproduktív, mert stresszel és állandó éhségérzettel jár, majd az első, eltűnt kilók után megszavazott enyhítés következtében a leadott súlynál több rakódik vissza.

Az is jól hatott volna, hogy célszerű naponta ötször étkezni, noha nem öt gazdag fogást, hanem a megszokott étkek mellett sok gyümölcsöt, zöldséget kell fogyasztani.

A csevegés minden perce felszínre hozott szemléleti intelmeket és konkrét tanácsokat is. Azokból idézünk, a teljesség igénye nélkül.

Gyermekkor… Szerencsés az, aki a szülői házból viszi magával az egészséges életmódot és táplálkozást. Katalin (kajak)királynőbe például a szülei nevelték az igényt. Elmondta: csodálkozott is erősen, amikor azt látta, hogy a felnőtt csapattársai közül néhányan nem szeretik a zöldséget, gyümölcsöt. A gyereknek sose mondjuk azt ételről, hogy egészséges, mert kapásból félretolja; úgy érzi ugyanis, hogy kedves ízek nélküli valamit akarnak rátukmálni. A szülő csak szerettesse meg vele a sportot, lehetőleg minél több közös, mozgásos élményen keresztül, de ne akarjon neki – helyette! – sportágat választani.

Folyadék… A szervezetnek napi három-három és fél liter folyadékra van igénye. Beleszámít persze a leves, a kávé is, de a legnagyobb része tiszta víz legyen. Idősebb emberek gyakran élnek át rosszullétet például nagy hőségben a kellő mennyiségű folyadék hiánya miatt, és az könnyen elmúlhat nagy pohár hideg víz hatására is, nem kell orvosért szaladni, mielőtt megpróbálnánk. A derékfájásnak is gyakori oka a folyadék hiánya: a csigolyák közötti rugalmas kötőszövet „kiszárad”, és csont a csonton mozog, fájdalmat okozva. A víz ráadásul hidratálja, simává és széppé teszi a bőrünket.

Mértékletesség és választékosság… Mindenféle táplálékra szüksége van a szervezetnek, vagyis – a beszélgetés szlogenjét idézve – minden kell, de csak mértékkel. Ez jellemzi, mint elmondta, Kovács Kati táplálkozását is. Ha minden kell, akkor természetesen a liszt is. Csak nem mindegy, hogy milyen. Az általánosan használt finomlisztnél egészségesebb a teljes kiőrlésű, amely olyan – táplálkozástani szempontból előnyös – összetevőket is tartalmaz, mint a búzaszemek külső rétegei, vagyis a korpa, valamint a csíra. A plusz rostanyagoknak köszönhetően a teljes kiőrlésű búzaliszt kiegyensúlyozottabb inzulinműködést tesz lehetővé, illetve segíti az anyagcsere-folyamatokat. A finomított kristálycukrot is lehet egészségesebbel pótolni, például nádcukorral, a közönséges háztartási sónál jobb például a Himalája-só.

„Köles a mindennapokban, avagy mire jó az elfelejtett ősgabona” – ennek programpontnak a jegyében zárult az este. Igen kellemesen, látványkonyhával és finom ízekkel. A Boros Borbár szakácsai voltak főszerepben. És a köles. Kovács Kati régi ismerős ízekkel találkozott, hiszen az édesanyja konyhájában köretként gyakran került elő.

Hogy milyen változatosan lehet élni vele, azt a vacsora menüje is elárulja.

Előétel: vajban párolt szürke harcsa, langyos kölessalátával
Leves: kölessel gazdagított, vegyes zöldségleves
Főétel: kölesfasirt zöldborsópürével; kölesropogós köleses házi kenyérrel
Desszert: külesfelfújt baracklekvárral – ilyen volt 2011-ben az ország tortája

Van ígéretünk Fodor Gábortól, a séftől, hogy néhány kölesreceptet kapunk tőle, és feltehetjük a honlapunkra.