Kellemes időben, szép számú érdeklődő figyelmétől kísérve rendezte meg a SEZE a Gasztro Party főzőversenyét Sárospatakon, a Bodrog-parti szabad strandon. Csodás természeti és történelmi környezetben. S ami a legfőbb: korszerű életmódmintát sugározva.

Nem tudományos tétel, csupán megfigyelés, hogy a háziasszonyok ritkán kapnak szívinfarktust. Noha közülük, sajnos, még nem túl sokan vállalkoznak rendszeres testedzésre, az egésznapos otthoni sürgés-forgás törvényszerűen ad bizonyos védettséget.

A főzés a konyhában is együtt jár mozgással, és az jelentősen felülmúlja azokét a hölgytársakét, akik mondjuk hivatalban végeznek ülőmunkát napi nyolc órában. Pedig az átlag konyha is tele van kényelmi berendezéssel, a csapból víz folyik, gáz- vagy villanytűzhely áll rendelkezésre, elektromos kisgépek váltanak ki több manuális tevékenységet.

Viszont ugyanez a szabadban?...

Reggeli látkép a Bodrog-partról

Elég belekukkantanunk a május 18-i sárospataki Gasztro Party főzőversenyének a kiírásába, máris szembeötlő a különbség. Például abban, hogy a férfiaknak is lett dolguk jócskán. Lássuk hát: „Minden főzőcsapat rendelkezésére bocsátunk egy darab pavilont és egy lócát… A főzéshez szükséges minden alapanyagot, eszközt, a tálaláshoz és a vendéglátáshoz szükséges eszközt a nevezett csapatok saját maguknak biztosítanak.” Tehát hogy a csapatok munkához lássanak, már ahhoz is kisebbfajta költözésre van szükség. „Korlátozott mennyiségben tudunk segíteni tűzifával.” Tehát nem laza mozdulattal indítható be a hőtermelés, mint a konyhában, hanem tessék szépen rőzsét gyűjteni (és cipelni), fát vágni. „Vízvételi lehetőség lajtos kocsiból, vagy a Vár Vendéglő előtt található közkútról oldható meg.” Tehát nem csupán a csapot kell megnyitni, hanem a vízért el is kell bandukolni, majd a tetthelyre cipelni.

A résztvevőknek mindez persze nem fáradság, hanem a kellemes buli velejárója. Mert buli ez a javából, sokáig elraktározható, közös élmény. És megint Bodrog-parti a party, akárcsak a tavalyi, a szabad strand területén, csodás természeti környezetben, amelyet a háttérből figyel, a maga méltóságteljes nyugalmával, a pataki vár.

A rendező a SEZE (Sportos és Egészséges Zemplénért Egyesület), de a verseny beleolvad a SUSI-val közös, nagy EFOP-programba, amely a térség negyvenhét településének lakóit igyekszik az egészségesebb életmódba átcsábítani.

Reggeli köszöntőjében Sikora Attila, Sárospatak alpolgármestere, úgy is, mint testnevelő tanár, azt hangsúlyozta, hogy a rendszeres mozgás mellett szükséges a rendszeres és egészséges étkezés, és persze a versenyhez hasonló közösségi élmény ereje, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Az eddig amúgy szeszélyes időjárás is a kegyeibe fogadta a résztvevőket, retrózene árasztott remek hangulatot napestig. Csupa derűs, mosolygós arcot lehetett látni.

Tíz csapat főzött a maga pavilonjában, majd a város által meghirdetett tortaversenyre nyolc alkotás érkezett hazulról – lévén, hogy tábortűzön azt bizony nem lehet alkotni. Mintegy kétszáz érdeklődő élvezte a látványt, és ha úgy érezte, hogy az aktív, sportos jellegű főzésélményből kimarad, pótolhatta a rendezők jóvoltából például íjászattal és lovaglással.

A verseny persze komoly verseny volt, szakértő zsűrivel. Értékelték az étkek egészséges jellegét, és plusz pontokat adtak érte.
De igen jó, követendő példát sugároztak a zsűri egyéb szempontjai is:
-    a csapat megjelenése
-    higiénia munka közben
-    technológia, fegyelem, munkaszervezés
-    illat, zamat, ízharmónia
-    merészség, kreativitás
-    összbenyomás, tálalás

A rend kedvéért tesszük hozzá, hogy a főzőverseny első helyét a Sárospataki Egészségház csapata szerezte meg. De hát minden résztvevő közösség győztesnek érezhette magát, amit az ezúttal is jelesre vizsgázott szervezők oklevéllel ismertek el.

Sok ötlettel, gondosan szervezett lakossági fórumot tartottak a sárospataki Boros Borbár kerthelyiségében augusztus utolsó napján. Ez volt az Észak-Magyarországi régió Egységben egészségben szlogennel működő, preventív szabadidősport-programsorozatának újabb, kiemelkedő eseménye, amelyet még nagyon sok követ az előttünk álló esztendőkben. Noha ezt felülmúlni nem lesz könnyű.

A vendégfogadó asztal tele volt kedves figyelmességgel. Limonádéval, apró ajándékokkal. Köztük házilag készített mini kiflivel, amelybe a szervezők üzenetet is sütöttek. Az enyémben idézet szerepelt a Randiguru című filmből: „Az életedet nem a lélegzetvételek száma határozza meg, hanem azok a pillanatok, amikor eláll a lélegzeted.”

Nekem a fórum során jó néhányszor elállt.

A program csevegős részében ismert, kedves televíziós személyiség, Erdélyi Claudia, az est gasztronómiai házigazdája beszélgetett a díszvendégekkel, a kajakkirálynő Kovács Katalinnal, az est sportos háziasszonyával, aki három olimpiai, továbbá – csekélység!…  – 31 világ- és 29 Európa-bajnoki címet szerzett pályafutása során, valamint két nagyszerű orvossal, dr. Bakanek Györggyel, az egészséges táplálkozás és életmód egyik hazai apostolával és dr. Markovics János helyi, igen gazdag tapasztalatok birtokában lévő háziorvossal. (Claudia az est további részében még szép magyar népdal előadásával is emelte a hangulatot.)

A vendégfogadó asztal

Kiváló hallgatóság jött össze. Csupa nyitott, derűs, érzékelhetően egészségtudatos sárospataki. Tőlük is lett az este kellemes élmény minden résztvevőnek.

Egyetlen típus hiányzott a fórumról, amely általában megjelenik a hasonló rendezvényeken. Középkorú házaspár, látható túlsúllyal, gyanítható vérnyomás- és mozgásszervi gondokkal. Már tudják, hogy tenni kell valamit, s megpróbálják megtudni, hogy mi mindent. Feszülten ülnek a helyükön, kéz a kézben. Mintha ítélethirdetésre várnának: milyen keserves út vár rájuk. Bakanek doktor sokszor idézett megállapítása – „A magyar lakosság a fogával ássa meg a sírját” – persze alátámasztotta volna a nekibuzdulásukat, hogy változtatni akarnak.

Kár, hogy ezúttal nem jöttek el, mert jó lett volna látni, hogyan enyhülnek meg a vonásaik, amikor például azt hallják az előadóktól, hogy a koplalásos fogyókúra nem megfelelő módszer, mi több, kontraproduktív, mert stresszel és állandó éhségérzettel jár, majd az első, eltűnt kilók után megszavazott enyhítés következtében a leadott súlynál több rakódik vissza.

Az is jól hatott volna, hogy célszerű naponta ötször étkezni, noha nem öt gazdag fogást, hanem a megszokott étkek mellett sok gyümölcsöt, zöldséget kell fogyasztani.

A csevegés minden perce felszínre hozott szemléleti intelmeket és konkrét tanácsokat is. Azokból idézünk, a teljesség igénye nélkül.

Gyermekkor… Szerencsés az, aki a szülői házból viszi magával az egészséges életmódot és táplálkozást. Katalin (kajak)királynőbe például a szülei nevelték az igényt. Elmondta: csodálkozott is erősen, amikor azt látta, hogy a felnőtt csapattársai közül néhányan nem szeretik a zöldséget, gyümölcsöt. A gyereknek sose mondjuk azt ételről, hogy egészséges, mert kapásból félretolja; úgy érzi ugyanis, hogy kedves ízek nélküli valamit akarnak rátukmálni. A szülő csak szerettesse meg vele a sportot, lehetőleg minél több közös, mozgásos élményen keresztül, de ne akarjon neki – helyette! – sportágat választani.

Folyadék… A szervezetnek napi három-három és fél liter folyadékra van igénye. Beleszámít persze a leves, a kávé is, de a legnagyobb része tiszta víz legyen. Idősebb emberek gyakran élnek át rosszullétet például nagy hőségben a kellő mennyiségű folyadék hiánya miatt, és az könnyen elmúlhat nagy pohár hideg víz hatására is, nem kell orvosért szaladni, mielőtt megpróbálnánk. A derékfájásnak is gyakori oka a folyadék hiánya: a csigolyák közötti rugalmas kötőszövet „kiszárad”, és csont a csonton mozog, fájdalmat okozva. A víz ráadásul hidratálja, simává és széppé teszi a bőrünket.

Mértékletesség és választékosság… Mindenféle táplálékra szüksége van a szervezetnek, vagyis – a beszélgetés szlogenjét idézve – minden kell, de csak mértékkel. Ez jellemzi, mint elmondta, Kovács Kati táplálkozását is. Ha minden kell, akkor természetesen a liszt is. Csak nem mindegy, hogy milyen. Az általánosan használt finomlisztnél egészségesebb a teljes kiőrlésű, amely olyan – táplálkozástani szempontból előnyös – összetevőket is tartalmaz, mint a búzaszemek külső rétegei, vagyis a korpa, valamint a csíra. A plusz rostanyagoknak köszönhetően a teljes kiőrlésű búzaliszt kiegyensúlyozottabb inzulinműködést tesz lehetővé, illetve segíti az anyagcsere-folyamatokat. A finomított kristálycukrot is lehet egészségesebbel pótolni, például nádcukorral, a közönséges háztartási sónál jobb például a Himalája-só.

„Köles a mindennapokban, avagy mire jó az elfelejtett ősgabona” – ennek programpontnak a jegyében zárult az este. Igen kellemesen, látványkonyhával és finom ízekkel. A Boros Borbár szakácsai voltak főszerepben. És a köles. Kovács Kati régi ismerős ízekkel találkozott, hiszen az édesanyja konyhájában köretként gyakran került elő.

Hogy milyen változatosan lehet élni vele, azt a vacsora menüje is elárulja.

Előétel: vajban párolt szürke harcsa, langyos kölessalátával
Leves: kölessel gazdagított, vegyes zöldségleves
Főétel: kölesfasirt zöldborsópürével; kölesropogós köleses házi kenyérrel
Desszert: külesfelfújt baracklekvárral – ilyen volt 2011-ben az ország tortája

Van ígéretünk Fodor Gábortól, a séftől, hogy néhány kölesreceptet kapunk tőle, és feltehetjük a honlapunkra.